EMLÉKEZTETŐ
az MLDT ad hoc bizottsági üléséről
Vasszécsény, 2002. augusztus 5-6.

Tárgy: Nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzése

Résztvevők:

Dr. Havass Zoltán, MLDT Érdekvédelmi Bizottság tagja, Hódmezővásárhely
Dr. Hetyésy Katalin, OLVSZK Minőségügyi és Akkreditálási Bizottság titkára, Győr
Prof. Horváth Andrea, MLDT várományos elnöke, SZTE ÁOK tanszékvezető, Szeged
Prof. Jobst Kázmér, MLDT örökös tiszteletbeli elnöke, PTE ÁOK, Pécs
Prof. Kellermayer Miklós, MLDT elnökségi tagja, PTE ÁOK tanszékvezető, Pécs
Prof. Kovács L. Gábor, MLDT Elnöke, PTE EFK tanszékvezető, Szombathely
Dr. Liszt Ferenc, MLDT Fegyelmi Bizottság elnöke, PTE AOK, Pécs
Prof. Muszbek László, OLVSZK Elnöke, DEOEC tanszékvezető, Debrecen
Dr. Toldy Erzsébet, MLDT Érdekvédelmi Bizottság elnöke, Szombathely

Napirend

1. A nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszere.
2. A szakorvosképzés és a nem egészségügyi diplomás képzés érintkezési pontjai.
3. A szakképesített nem egészségügyi diplomások kompetenciája.
4. A rendszerben hosszú ideje dolgozó nem egészségügyi diplomások szakismereteinek elismerése.
5. A szakmai kollégium feladatai a kialakított álláspont megvalósításában.
6. Az egyetemek feladatai a kialakított álláspont megvalósításában.
7. Az MLDT feladatai a kialakított álláspont megvalósításában.

2002. augusztus 5.

Az első napon az I-IV. napirendi pontok összevont tárgyalására került sor az alábbiak szerint:

1. Nemzetközi háttér
2. Hazai háttér
1. jogi és szakmai környezet
2. alternatív képzési koncepciók összehasonlítása
3. A nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszerének célja és alapelvei
1. képzés megnevezése
2. képzési célkitűzések
3. képzési forma
4. képzési idő
5. képzőhelyek, képzési kompetenciák
6. harmonizáció
7. jogosítvány
4. Javaslat a nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszerére
1. képzési rendszerbe való belépés kritériumai
2. kurrikulum, képzési elvárások
3. igazolások, leckekönyv
4. vizsga
5. képzési rendszer strukturális és szervezeti vonatkozásai
6. képzés finanszírozása
5. Regisztráció
6. Átmeneti és egyéb kapcsolódó szabályozások
1. Javaslat a rendszerben hosszú ideje dolgozó nem egészségügyi diplomások szakismereteinek elismerési rendszerére
2. Ráépített szakképesítés
3. Folyamatos továbbképzés

Az alábbiakban, a fenti témakörökben született konszenzus véleményeket foglaljuk össze:

1. Nemzetközi háttér

Kovács L. Gábor professzor, az MLDT Elnöke, összefoglalta a nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszerének nemzetközi helyzetképét, különös hangsúlyt fektetve az Európai Unió tagországaiban végzett felmérések eredményeire.

Az EU helyzete (2002):

Ország	Nem orvos diplomások aránya	Nem orvos diplomások posztgraduális képzése	A posztgraduális képzés szakmai környezete	Hivatalos regisztráció, legalizáció
Ausztria	48 %	nincs	-	nem
Belgium	50 %	igen	orvosi	igen
Dánia	nem ismeretes	nincs	-	nem
Finnország	75 %	igen	orvosi	igen
Franciaország	80 %	igen	orvosi vagy gyógyszerész fakultás	igen
Németország	50 %	igen	orvosi	nem
Görögország	Magánlaborokban: 0 % Állami laborokban:100%	nem	-	nem
Irország		igen	orvosi	nem
Olaszország	50 % A privát szektorban közel 100%	igen	orvosi	nem
Luxemburg	Mind a graduális, mind pedig a posztgraduális képzés más országban történik! 80 %	igen	orvosi	igen
Hollandia	95 %	igen	orvosi	nem
Portugália	60 % (csak gyógyszerész)	igen	orvosi és gyógyszerész	nem
Spanyolország	10 % vegyész, biológus 30 % orvos 60 % gyógyszerész	igen	orvosi	igen
Svédország	?	igen	orvosi	nem
Anglia	75 %	igen	orvosi	igen

Az összehasonlításból kitűnik, hogy az Európai Közösség számos országában

• az orvosi laborokban dolgozó nem orvos diplomások száma eléri, vagy meghaladja az orvosokét,
• az orvos és nem eü. diplomás posztgraduális képzés harmonizált, és ennek megfelelően szakmai kompetenciájuk hasonló,
• a szakképesítés megszerzésének ideje (alap- és posztgraduális képzés együttesen) min. 8-10 év, és
• a szakképesítés megszerzése kivétel nélkül valamennyi Uniós tagországban min. 4 év gyakorlati munka mellett, orvosi laboratóriumi környezetben zajlik.

Az EU csatlakozás tükrében Magyarországon az EC4, FESCC és UEMS közös európai szabályozási törekvéseinek helyi adaptálása, ezáltal egy EU-konform rendszer kialakítása látszik célszerűnek.

2. Hazai háttér

Muszbek László professzor, az OLVSZK Elnöke, ismertette a szakma korábbi törekvéseit és beadványait a nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszerének megoldására vonatkozóan. Ebből két posztgraduális képzési alternatíva koncepcióját, szakmai és jogi hátterét elemezte:

A. az OLVSZK szakirányú szakképzési koncepciója (melyet 1999-ben, az Egészségügyi Minisztérium javaslatára, a szakképesítés országos rendszerének kialakításával megbízott Prof. Bodosi Mihályhoz terjesztett be), továbbá

B. az Oktatási Minisztériumba beadott, és a Magyar Akkreditációs Bizottság döntésére váró szegedi szakirányú továbbképzés.

A két képzési alternatíva összehasonlítását az alábbi táblázat foglalja össze:

Szempontok	A	B
A képzés megnevezése	orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus	klinikai biokémikus
A képzés formája	szakirányú szakképzés	szakirányú továbbképzés
A képzés jellege	orvosi laboratóriumi munka melletti gyakorlati és tanfolyami képzés (ld. részletes javaslat, 4. szakasz)	tanfolyam jellegű elméleti és 11 hónapos orvosi laboratóriumi gyakorlati képzés
A képzés alapvető jellemzője	Egységes rendszerben és eü. környezetben kezeli a laboratóriumi szakorvos képzést és a nem eü diplomások szakképzését	A laboratóriumi szakorvos képzéstől elkülönített rendszerben és nem eü. környezetben kezeli a nem eü. diplomások szakképzését
A képzés helyszíne	Orvostudományi és Egészségtudományi Központok (koordinátor: klinikai [bio]kémiai tanszékek)	Szegedi Tudományegyetem (koordinátor: Természettudományi Kar)
A képzés időtartama	min. 4 év	max. 3 év
A képzés díja	térítésmentes	térítéses
Harmonizáció	szakorvos/rezidensképzéssel harmonizál, EU konform	szakorvos/rezidensképzéssel nem harmonizál, képzési környezete nem EU konform
A képzéssel elnyerhető fokozat	szakképesítési bizonyítvány	szakirányú továbbképzési oklevél
Kompetencia, jogosítvány	Az OLVSZK és az MLDT megítélése szerint jogosít az egészségügy területén végzett laboratóriumi tevékenységre, eü. kompetenciát ad, és jelen formájában (ld.4.) ajánlható az Eü. Miniszternek	Az OLVSZK és az MLDT álláspontja szerint a gyakorló orvosi laboratóriumban végzett tevékenység kompetenciáit illetően érdemi átalakítás szükséges
Felügyeleti szerv	Egészségügyi Minisztérium	Oktatási Minisztérium
Engedélyezés	Eü. Miniszteri rendelet kiadása szükséges	MAB általi akkreditálás szükséges

A posztgraduális képzési alternatívák szakmai és jogi hátterének tisztázása és alapos mérlegelése után a bizottság úgy határozott, hogy az "A" verzió szakmailag és jogilag megalapozott, előremutató és EU-konform. Ezért ki kell dolgozni az "A" verzió megvalósításával kapcsolatos alapelveket és konkrét javaslatokat, majd ezt követően kezdeményezni kell a javaslat EüM rendelet formájában való ismételt beterjesztését az Egészségügyi Minisztériumba.

3. Az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakirányú szakképzés rendszerének célja és alapelvei

3.1. A képzés megnevezése:

orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakirányú szakképzés

3.2. Képzési célkitűzések

Az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakirányú szakképzés alapvető célja, hogy a nem egészségügyi diplomás szakemberek számára olyan szakképesítés megszerzését biztosítsa, mely

• szakképesítési bizonyítványt ad,
• egészségügyi szakterületen végzett laboratóriumi tevékenységre vonatkozó kompetenciát biztosít,
• harmonizál a rezidensi rendszerben megszerezhető szakorvosi, illetve a szakgyógyszerészi szakképesítési programokkal,
• megfelel a szakképzés Európai Uniós rendszerének,
• lehetővé teszi a nem egészségügyi diplomások részére is a hivatalos regisztrációt, és az EU csatlakozást követően az EU regiszterbe történő felvételt,
• alapot képez a folyamatos továbbképzés és a ráépített szakképzés rendszerének kialakítására.

3.3. Képzési forma

A képzés

• az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó,
• munka mellett végzett,
• gyakorlati, és szakképzési tanfolyamokra épülő,
• szakvizsgával záruló,
• orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakképesítési bizonyítványt és
• egészségügyi kompetenciát adó
• szakirányú szakképzés.

3.4. Képzési idő

A képzési idő 5 év.

3.5. Képzőhelyek, képzési kompetenciák

A képzési rendszer szervezeti felépítése a rezidensképzési rendszer meglévő elemeire épül. A rezidensképzési rendszerhez hasonlóan, a szakirányú szakképzés az Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központok feladata.

A képzés helyi koordinátorai az Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központokban működő Klinikai (Bio)Kémiai tanszékek tanszékvezetői, akik felelősek az egységes képzési programok megvalósításáért. A tanfolyami és gyakorlati képzés ezeken a képzőhelyeken, míg a gyakorlati képzés az Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központok által akkreditált képzőhelyeken is zajlik. A képzés mentorok közreműködésével történik. A mentori feladatokat a klinikai (bio)kémiai tanszékvezetők által felkért szakképzett laboratóriumi szakemberek (szakorvos, szakgyógyszerész, későbbiekben szakképzett nem eü.diplomás) látják el.

3.6. Harmonizáció

• A különböző képzőhelyeken zajló képzés azonos feltételek, kritériumok és kurrikulum alapján történik.
• A szakvizsga is egységes rendszerben (pl. az érintett tanszékvezetőkből, szakképzett nem eü. diplomásból álló vizsgabizottság) és egységes elvárások mentén (ún. board exam), az Országos Egészségügyi Szakképesítési Bizottság (OESZB) szervezésében zajlik.
• A képzési program harmonizál a rezidensrendszerben történő szakorvosképzéssel és a szakgyógyszerész képzéssel.
• A képzés harmonizál az európai syllabus-szal és az EC4 ajánlásaival, azaz EU-kompatibilis (ld. 4.2.).

3.7. Jogosítvány

3.7.1. A képzéssel kapcsolatos jogosítványok az EU EC4 ajánlásaival harmonizálnak.

A regisztrált (ld. 5. pont) orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakképesítéssel rendelkező szakemberek szakmai felelősséggel és kompetenciával rendelkeznek az alábbi területeken:

1. szakmai felelősség a betegek és munkatársak személyes biztonságáért és a környezetért;
2. a laboratóriumi medicina kurrikulumban meghatározott szakismereteinek alapos ismerete (ld. 1. Melléklet);
3. képesség módszertani és szakmai ismeretek felkutatására, elsajátítására és alkalmazására;
4. a humán egészséges és beteg állapotok biokémiai folyamatainak széleskörű általános és beteg-specifikus ismerete;
5. képesség az orvosi laboratóriumi vizsgálatok nem megfelelő vagy indokolatlan használatának megelőzésére és kivédésére;
6. képesség betegekkel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálati leletek értékelésére és kibocsátására;
7. képesség multidiszciplináris környezetben való együttműködésre, klinikai kapcsolattartásra és a laboratóriumi eredmények interpretálásával kapcsolatos konzultációra;
8. kórházi vagy más egészségügyi környezetben működő orvosi laboratórium minőségirányítási kézikönyvében meghatározott, és a GLP szabályain alapuló vezetésével, felügyeletével és szervezésével kapcsolatos alapelvek ismerete;
9. képesség az adott esetben változatos és ellentmondó technikai, gazdasági és személyi tényezők (pl. ellátás, minőség, biztonság, költség, időfaktor) rövid és hosszútávú hatásainak mérlegelésére, és a betegellátás szempontjából legoptimálisabb megoldások kiválasztására;
10. megfelelő képesség a humán erőforrás gazdálkodási technikák alkalmazására;
11. írásos és szóbeli kommunikációs képesség, beleértve világos és érthető beszámolók készítését, tudományos közlemények publikálását;
12. releváns szakterületén a technológia és analitikai technikák ismerete, a fejlesztések aktív nyomonkövetése, innováció és kreativitás azok klinikai biokémia terén való bevezetésekor;
13. a tudományos és technológiai fejlődések követése és a betegségek diagnosztikájában elért új eredmények megértése a laboratóriumi vizsgálatok helyes használata, és az azokkal kapcsolatos szakmai tanácsok megfelelősége érdekében.
14. A képzés továbbá feljogosít:
• az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus megnevezés használatára;
• a szakképesítéssel rendelkező nem eü. diplomások hazai regiszterébe való felvételre;
• hosszútávon, az európai EC4 regiszterbe történő felvételre.

3.7.2. Vezetői kompetencia:

Az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus a szakképesítés megszerzése után - a vonatkozó nemzeti jogszabály követelményeinek megfelelően - az előírt időtartamú, szakmában eltöltött gyakorlati időt követően, pályázata és az OLVSZK elbírálása alapján, önálló laboratóriumvezetői feladatok ellátására jogosult.

4. Javaslat a nem egészségügyi diplomások posztgraduális képzési rendszerére

4.1. A képzési rendszerbe való belépés kritériumai

Egyetemi diploma az alábbi területeken:

• vegyész
• vegyészmérnök
• biológus,
• biológus mérnök
• kémia tanár,
• biológia tanár
• fizikus
• fizika tanár
• klinikai kémikus
• molekuláris biológus,
• molekuláris genetikus
• biotechnológus
• és a szakma szempontjából egyéb releváns egyetemi végzettségű szakember:
  A főiskolai oklevéllel rendelkező laboratóriumi analitikusok a jelen rendszerben - képzettségi szintjükből eredően - nem léphetnek be a szakképesítési rendszerbe. Részükre az MLDT és az OLVSZK képviselői javasolják egyetemi szintű kiegészítő képzési rendszer kialakítását.

4.2. Kurrikulum, képzési elvárások

A képzés munka melletti 1 év szintrehozó/alapozó képzésből és ehhez kapcsolódó szakképzési tanfolyamokból, és 4 év gyakorlati képzésből áll. A képzés részletes, EU syllabus alapján összeállított tematikáját az 1. melléklet tartalmazza.

4.3. Igazolások, leckekönyv

A képzési rendszerbe különböző alapképzettségű szakemberek jelentkezhetnek. A szintrehozó képzés célja a laboratóriumi szakmai tevékenységhez szükséges alapozó ismeretek egységesítése. Ebből eredően - országosan egységes elvek alapján - a szintrehozó képzés bizonyos elemei az egyetemi alapképzettség függvényében, egyéni elbírálás alapján elismerhetők (pl. vegyész, vegyészmérnök esetén a graduális képzés során megszerzett kémiai alapismeretek betudhatók).

A képzés során, a rezidensképzéshez hasonlóan leckekönyvet kell vezetni, melyben igazolni kell az egyes részfeladatok sikeres teljesítését.

4.4. Vizsga

4.3.1. Részbeszámolók

A képzési blokkok lezárása számonkéréshez kötött.

4.4.2. Záróvizsgaű

A szakképzés szakvizsgával zárul, mely az OESZB által kijelölt szakvizsga bizottság előtt történik. Javasoljuk, hogy a szakvizsga bizottságban a már szakvizsgázott, vizsgáztatási kompetenciával felruházott nem eü. diplomások is vegyenek részt az OESZB felkérése alapján. Az egységes vizsgakövetelményeket az 1. melléklet rögzíti. A szakképesítési bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke, a képzést szervező Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központ elnöke és az OESZB megbízott képviselője írja alá.

4.5 Képzési rendszer struktúrális és szervezeti vonatkozásai

A képzés struktúrája és szervezete a rezidensképzési rendszer meglévő eljárásaira épül.

4.6 Képzés finanszírozása

A képzés orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus jelöltek számára térítésmentes.
A képzés finanszírozása a képzőhely számára, a szakorvosképzéssel azonos módon, a rezidensekkel azonos normatíva alapján, azonos forrásból történik, azzal a kivétellel, hogy - az orvos-rezidensektől eltérően - az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus jelöltek fizetését a teljes képzési idő alatt a munkahely biztosítja.

5. Regisztráció

A képzés országos kétszintű regisztrációjának megteremtése elengedhetetlen. Ennek kapcsán regisztrálni kell

• a képzésbe belépő orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus jelölteket, és
• külön a szakképesítési bizonyítvánnyal rendelkezőket.

A regisztráló szervezet kialakítása a főhatóságokkal (OESZB, EüM) további egyeztetést igényel.

6. Átmeneti és egyéb kapcsolódó szabályozások

6.1. Javaslat a rendszerben hosszú ideje dolgozó nem egészségügyi diplomások szakismereteinek elismerési rendszerére.

Egyéni kérelem alapján - országosan egységes követelményrendszert követve - az orvosi laboratóriumi ellátórendszerben a rendelet hatálybalépését megelőzően legalább 10 éve folyamatosan tevékenykedő, működési bizonyítvánnyal, és a közvetlen vezető ajánlásával rendelkező jelöltek (akik egyébként megfelelnek a képzési rendszerbe való belépés kritériumainak), a szakvizsgát megelőző 5 éves gyakorlati képzési periódus teljes egésze vagy egyes részei alól felmentést kaphatnak.

A jelöltek kérelmét a 4 tanszékvezetőből, az OLVSZK és MLDT kijelölt képviselőiből álló bizottság bírálja el. A bíráló bizottságot ajánlatos úgy összeállítani, hogy abban a kijelölt képviselők közül legalább egy, lehetőleg már szakvizsgával rendelkező, nem eü. diplomás is legyen.

• A teljes felmentést követően, a jelölt a 4.4.2. pontnak megfelelő szakvizsgát tehet a rendelet hatálybalépését követő 2 naptári éven belül.
• Részleges felmentés esetén a jelölt a hiányzó képzési elemek pótlása érdekében belép a szakképzési rendszerbe, és az előírt feladatok teljesítése után vizsgára bocsátható.

6.2. Orvosi laboratóriumi kémikusok/biokémikusok ráépített szakképesítése

Az orvosi laboratóriumi kémikusi/biokémikusi szakképzés engedélyezése után ki kell dolgozni a ráépített szakvizsga lehetőségét, melyet harmonizálni kell a laboratóriumi szakorvosok és szakgyógyszerészek számára korábban engedélyezett ráépített szakképzések rendszerével.

6.3. Folyamatos továbbképzés

Az orvosi laboratóriumi kémikusi/biokémikusi szakképzés engedélyezése és az országos regisztráció bevezetése után ki kell dolgozni a folyamatos továbbképzés rendszerét.

2002. augusztus 6.
A második napon az előző napi megbeszélés eredményeinek összegzésére és az V-VII napirendi pontok tárgyalására, továbbá a gyulai MLDT Fórum forgatókönyvének összeállítására került sor.

FELADATOK, FELELŐSÖK ÉS HATÁRIDŐK

1. Kurrikulum (1. melléklet) kidolgozása
   Határidő: 2002. aug. 26.
   Felelős: Liszt Ferenc, Havass Zoltán
2. Jelen előterjesztés ismertetése az MLDT Fórumon
   Határidő: 2002. aug. 29.
   Felelős: Kovács L Gábor, Kellermayer Miklós, Horváth Andrea, Muszbek László, Havass Zoltán, Liszt Ferenc
3. Jogszabályi egyeztetés
   Határidő: 2002. szept. 25.
   Felelős: Muszbek László
4. Jelen előterjesztés vitára bocsátása az MLDT Elnökségi ülésén
   Határidő: 2002. szept.30.
   Felelős: Kovács L Gábor
5. Jelen előterjesztés vitára bocsátása OLVSZK ülésén
   Határidő: 2002. okt.15.
   Felelős: Muszbek László
6. Szakmai egyeztetés az Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központok elnökeivel
   Határidő: 2002. okt.25.
   Felelős: Muszbek László, Ferencz Antal, Kellermayer Miklós, Horváth Andrea
7. Végleges anyag beterjesztése az Eü Miniszternek
   Határidő: 2002. okt.30.
   Felelős: Muszbek László, Kovács L Gábor
8. Bevezetés javasolt időpontja: 2003. szept.1.

Gyula, 2002. aug. 29. MLDT Fórum forgatókönyve

1. Megnyitó
   Kovács L Gábor, 4 perc
2. Nemzetközi kitekintés
   Horváth Andrea, 6 perc
3. Egységes eü és nem eü szakképzés alapelvei
   Kellermayer Miklós, 10 perc
4. Javaslat az orvosi laboratóriumi kémikus/biokémikus szakképzés EU kompatibilis rendszerére
   Liszt Ferenc, Havass Zoltán, 20 perc
5. A megvalósítás lépései
   Muszbek László, 10 perc
6. Vita
   Moderátor: Kovács L Gábor, 40 perc

IRODALOM

1. Gerard T. Sanders, Anne M. Kelly, Josef Breuer, Klaus P. Kohse, Paolo Mocarelli, Charles Sachs: European Communities Confederation of Clinical Chemistry (EC4)
   EC4-Register launching meeting in Amsterdam, 8th March, 1997
2. Specialist Section of Medical Biopathology U.E.M.S.
   Text 2, MB9502, Luxembourg April 1, 1995
3. UEMS Charter on training of Medical Specialists in the European Union: Requirements for the Speciality Chemical Biopathology
4. Core Training Programme in Chemical Pathology. Royal College of Pathologists, UK. January 1998
5. Bousquet et al: EC4 European Syllabus for Post-Graduate Training in Clinical Chemistry. Version 2 -1999
   Clin Chem Lab Med 1999; 37(11/12): 1119-1127
6. Wim de Kieviet, Victor Blaton, Gabor L. Kovacs, Vladimir Palicka and Kari Pulkki: The Management of Clinical Laboratories in Europe: a FESCC survey.
   Clin Chem Lab Med 2002; 40(3):312-319
7. Gerard T. Sanders, Grham H. Beastall, Klaus P. Kohse, Simone Zérah, Rob Jansen, Ursula Köller, Vic Blaton, Erik Lund, Markku Parviainen, Jo Charret, Eberhard Gurr, Hara Nicholou, Desmond Kenny, Mario Pazzagli, Matthias Opp, Hans Willems, Maria do Carmo Martins, José M. Queraltó, Britta Landin, Anna Yu and Janet McMurray: The Practice of Clinical Chemistry in the European Union.
   Clin Chem Lab Med 2002; 40(2):196-204

MEGJEGYZÉS

A jegyzőkönyvben foglaltak az MLDT ad hoc bizottságának konszenzus véleményét tükrözik. A felvázolt javaslatok részletes kimunkálására és hivatalos elfogadtatására a soronkövetkező MLDT Elnökségi, és OLVSZK üléseken történő megvitatást, jogszabályi és egyetemi egyeztetéseket követően kerül sor.

---

Tisztelt Érdeklődő Kollégák:

Örömmel értesültünk arról, hogy a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság ad hoc bizottságot hozott létre a nem egészségügyi diplomások postgraduális képzési rendszerének kialakítására, a szakmai és vezetői kompetenciák tisztázására, az EU (EC4) rendszerhez történő csatlakozás előkészítésére. Ezen bizottság 2002. augusztus 5-6-án Vasszécsényben tartott ülésén konszenzussal kialakított vitaanyagot 2002. augusztus 23-án a Társaság honlapján nyilvánosságra hozta.

A vitaanyagot áttanulmányozva örömmel állapítottuk meg, hogy a javasolt képzési, előmeneteli, regisztrálási elképzelések messzemenően egybe esnek az Egyetemünkön 1997.év óta előkészített és megszervezett klinikai kémikus/biokémikus képzés formai és tartalmi elemeivel.

Az elmúlt hat év eredményeként, a 2000. évben elindított graduális klinikai kémikus képzés harmadik évfolyamát vettük fel. Az érdeklődők száma, valamint a felvételi ponthatár alapján bizton állíthatjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyik nagy jövő előtt álló, sikerszakát hoztuk létre.

A posztgraduális képzés megvalósítására 1997. óta teljes részletességgel kidolgozott anyagunk, a Magyar Akkreditációs Bizottság által javasolt kisebb kiegészítések megtétele után, 2001. őszén ismét benyújtásra került. Elfogadására várhatóan 2002. ősz elején sor kerül. Ebben nagy segítséget jelent számunkra az MLDT ad hoc bizottságának az elmúlt két hétben megszületett vitaanyaga is. Az Akkreditációs Bizottság döntését követően, szeretettel várjuk régi és új érdeklődő kollégák jelentkezését a Szegedi Tudományegyetem posztgraduális klinikai biokémikus képzésére.

Szeged, 2002. augusztus 24.

Az Egyetem szakalapító karai nevében:

Dr Lonovics János
Egyetemi tanár
Az Orvostudományi Kar dékánja

Dr Mezősi Gábor
Egyetemi tanár
A Természettudományi Kar dékánja

Dr Falkay György
Egyetemi tanár
A Gyógyszerésztudományi Kar dékánja
Az MLDT Főtitkára