Stratégiák globális minőség jellemzők kialakítására a laboratóriumi medicinában Nobel szinten

Strategies to set global quality specifications in laboratory medicine
- Nobel Forum,

Karolinska Institutet, Stockholm 1999 április 24 - 26.

A minőség mára nem csupán az egészségügy - és ezen belül a laboratóriumi medicina - számára vált központi kérdéssé, hanem a gazdasági élet, a közélet, az egész társadalmi lét számára. A minőség, mint követelmény valójában az egyének és a közösség védekezése a közösségi és szociális szolgáltatásokat és kiadásokat drasztikusan lefaragni, sőt eltörölni szándékozó, ezzel egyidejűleg a vállalkozói hasznot ill. pénzügyi nyereséget maximalizálni törekvő pénzügyi-gazdasági hatalmi felfogás és törekvések ellen.

Az egészségügyben a laboratóriumi medicina mindig élen járt a minőség fejlesztésére irányuló következetes törekvésével. Mindennapjainkban a minőségfejlesztést laboratóriumainkban mint kikristályosodott elvek gyakorlati végrehajtását éljük át. 1999 áprilisában azok vezetésével zajlott le Stockholmban a Karolinska Institutet-ben a Nobel Fórum falai között az a konferencia a globális minőség jellemzők stratégiáinak kimunkálásáról a laboratóriumi medicina számára, akik munkássága világviszonylatban meghatározó volt eddig is és ma is a mára kifejlődött minőségfejlesztési alapelvek és gyakorlat számára. A két napos konferencia alap kérdését a minőség jellemzők (quality specifications) jelentették. A jól sikerült, nagy horderejű összejövetel szervező bizottságának vezetője Dr. A Kallner (S) volt.

Az előadások az alábbi kérdésekkel foglalkoztak: Nemzetközi törekvések egységes minőség jellemzők kialakítására (L Kaplan, USA); Objektív minőség jellemzők iránti igény a szórás és a torzítás terén, a modern minőség tervezés és minőség biztosítás stratégiáinak kialakítására, (JO Westgaard, USA); Általános stratégiák a minőség jellemzők kialakítására az elfogadható teljesítmény jellemzésére (CG Fraser, UK); A biológiai variancia meglévő adatbázisai: előnyeik, hátrányaik, fejlődés (C Ricos, E); Sorozat vizsgálatok és a hosszú időn át tartó monitorozás minőség jellemzői (T. Groth, S); Minőség jellemzők a teljesítménynek a prediktív értékekekre kifejtett hatásainak analízise alapján (G Klee, USA); Minőség jellemzők az analitikai bizonytalanság hatásai alapján (A Kallner, S); Minőség jellemzők a teljesítménynek a klinikai döntéshozatalra kifejtett hatásai alapján (PH Petersen, DK); A kvalitatív és szemikvantitatív vizelet vizsgálatok minőség jellemzői (T Kouri, SF); Az enzim aktivitás vizsgálatok minőség jellemzői a klinikum igényei alapján (JA Lott, USA); Minőség jellemzők a klinikum igényeinek objektív analízise alapján (S Sandberg, N); Minőség jellemzők referencia módszerek számára (L Thienpont, B); Minőség jellemzők kidolgozása a diagnosztikus ipar számára (D Powers, USA); Preanalitikai tényezők és befolyásoló hatásuk az analitikai minőség jellemzőkre (W Guder, D); Posztanalitikai tényezők és befolyásoló hatásuk az analitikai minőség jellemzőkre (H Goldschmidt, NL); Az analitikai minőség hatása a vizsgálati eljárás kiválasztási modellekre a laboratóriumi medicinában (E Magid, DK); Minőség jellemzők - igény a fejlődő országokban (C Heuck, WHO-CH); A törvényi szabályozás (CLIA '88) hatása a minőség jellemzők kialakítására az Egyesült Államok laboratóriumaiban (S Ehrmeyer, USA); A jelen és az eljövendő európai törvényalkotás hatása, a laboratóriumok minőség jellemzőinek kialakítására (R Haeckel, D); Az akkreditációs előírások hatása a laboratóriumok minőség jellemzőinek kialakítására (JC Libeer, B); Minőség jellemzők kialakítása a jövő számára a teljesítmény fogalmi meghatározásának újabb megközelítési módjaival (R Dybkaer, DK).

A konferencia az eredeti célokat tekintve konszenzussal zárult, néhány módosítással. A analitikai minőség specifikációval kapcsolatban megfogalmazódott, hogy ezek megalkotása dinamikus folyamat. A klinikai vélemény figyelembevételével kapcsolatban az a kiegészítés született, hogy a modellnek részletesen kimunkált, validált eljárásnak kell lennie. A gyártókra vonatkozó kitétel nem kapott helyet a végleges ajánlások között. A klinikummal való kapcsolatra vonatkozó ajánlás általánosabb lett, és minden felhasználóra kiterjedt, jobb információ cserére változott. A nomenklatúra kérdés is általánosabb megfogalmazásban jelent meg: az (alap)elvek, definíciók és kifejezések körére módosult. Külön helyet kapott a laboratóriumi szakma és az ipar együttműködése.

A konferencia horderejét világosan mutatta, hogy megrendezésére összefogott az International Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (IFCC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC). A konferencia szponzorálásában a rendező szervezeteken kívül részt vett a Clinical Chemistry Lookout, a Norvég Minisztertanács, Stockholm Város Tanácsa, a SWEDAC, és több világcég: Bayer, Intrumentation Laboratory, Orion Diagnostica, Radiometer/Copenhagen, Roche Diagnostics és Sero. A konferencián 26 országból érkezett 103 szakember vett részt, közöttük olyan jelentős projektek, mint az európai INCO-COPERNICUS program QLAB+ projektjének előadás megtartásával is szereplő résztvevői.